Már régen nem írtam és csak kutyafuttába tudok itt lenni!

Készülök a vizsgákra, arra az utlsó kettöre...

Viszont arra volt idöm, hogy gondolkozzak... A hétvégén, egy véletlen , idióta hibából..újra villogott az msn ablakom.. Zs-től...igaz fél éve tiltva ,törölve, kiiktatva már minden volt.

Eleinte jól kezeltem a dolgokat...büszke is voltam magamra... úgy éreztem az eröfesziésem elérte célját, tul tudtam magam tenni rajta...

Csak pár sort váltottunk, nem akart veszekedést... ö nem akart látni és elfogadta, hogy én sem akarom...,de csak azért nem mert, nem ment együtt, és azért mert nem szerettem...

Kecsunak köszönhetöen az elmult héten visszahallgattam egy Bumerángos reggeli ébresztőt, amit még egyszer augusztusban "kaptam" Zs-től....eleinte mókás volt hallani, milyen kis gyerekesen naivan szerelmes voltam.. aztán ez a most hétvége... valami megint úgy rámtelepedett, leszáltt, mint egy sürü köd és füst, amiben benne vagy, nem kapsz levegöt, nem látsz és nem tudod mere, vagy hogyan indulj el!

Amikor Pestre utaztam a barátaimhoz, mint egy hülyegyereket a sirás kerülgetett a házuknál és csak néztem, milyen új kocsi áll a ház elött... megint, és megint, megint, oda és visszafele úton is.Éppen tegnap gondoltam rá megint... itt ülök a koliban, egyedül, olvasom a tételeket és egyszer egy csodálatos 2 ora vette kezdetét.. a winchesterem elkezdett kattogni, hangosan töltött, épp el nem indult gépestől... gyorsan feltettem biztonság kedvéért egy hömérséklet méröt aztán indult a kinder suprise... a gép 10 percenként legalább12x indult ujra... levettem a ház oldalát és majdnem sirva fakadtam... ezt a gépet még vele vettük, együtt szereltük az ágyon...segitett, magyarázott...

Remek... / utálta ezt a szót / ..én meg mit hallgatok.. Katy Perry-t 4 napja.. / utálom ezt a nevet/ ...

A fene se érti már ezt...hiszen, azt is átvészeltem mikor katona volt..tudtam mással van, jöttek a haver képek, nézd Ildi, Rómeó én és a barátnöm buliztunk... KO....

Soha nem hitt bennem, talán el se tudta képzelni, hogy lehet valakit igy szeretni..sokat irigyeltem azért, hogy racionális volt és ö ilyen érzelmi dolgoktól soha nem szenvedett vagy csak nem annyira... Kifeküdtem, kész padlón vagyok....

Mi a fene van megint, miért nem tudok ettöl szabadulni... " nem kell a rossz senkinek".. nem ment együtt veszekedés nélkül..isteni volt vele, imádtam, még azt is amikor csak aludt, amikor kitakart aztán harcoltunk egész éjjel a takaroért..majd hajnalban takargattam a hátát, ő meg reggel az enyémet...csinálta a vicces reggeliket, vagy éppen a konyhában üldöztük egymást vagy a fürdöszobából kergetett fogkefével... :'(

Tudom, hogy h*lye vagyok...,de mutasson valaki egy olyan embert aki még nem követett el hibát..nincs. Egyszerüen az, hogy valaki mit gondol és mit gondolhat az egy dolog.. ,de nem magyarázhatsz be olyat, hogy szeretsz valakit, vagy már éppen nem..

Ráadásul az jár a fejemben mennyire igaza volt.. a barátaimmal kapcsolatban, igaza volt, hogy ezek nem véletlenül voltak barátok... segitettek? igen. segitenek? sok lemorzsolodott.. miért? mert nem volt semmi..ése gy sima barátság nem kellett, annyira nem volt érdekes.... persze a legjobbak közül maradt 3-4 és ezzel lezárva...

Kiderült, hogy azért öcsémmel is váltott mostanában pár szót, valami "tecső" oldalon osztottak meg videot..megláttam a nevét.. ár nem volt godom az alacsony vérnyomással.. öcsém tudta, hogy láttam, be is zárta az oldalt, elkezdett viccelödni meg terelni... mondtam, csak most ne csinálja,ha beszélnek az ö dolga, de mutassa meg, hogy néz ki, milyen a kép róla... nem érdekelt a levél, csak látni akartam... most életemben elösször öcsém igazán rendes volt és éreztem félt. - ***, jó lesz ez neked?

Nem, de látni akarom, kérlek nyisd meg... de már akkor könnyeztem...aztán mondta ha bármi van szóljak, átmegy a szobámba...,de már nem tudtam válaszolni.. eleinte elfolytva potyogtak a könnyeim... majd be kellett kapcsolnom valami zenét mert éreztem ez nem lesz könnyü. Amikor csak lehetett elfojtottam a sirást, ugyan..én , érte? De , teljesen kiborultam, annyira fájt, úgy hiányoltam amikor még minden jó volt..  már nem ért semmit a mondokám, hogy *** , ugyan tedd már magad túl... a suli fontos, foglalkozz azzal, utána meg majd ha lesz munkád, majd lesz valakid...

Amikor karácsonykor Woody, a cicám hazajött félév után, ugyan mi jutott eszembe..itthon vagy kis édes...  akkor voltál pici ,mikor "Zs"vel a sin city-t néztük az udvaron és még az ölébe hizelegted magad...

Mélylevegő, még 3 zsepi... egy üveg ásványvíz, könyvek az asztalon és írány tanulni.....

Nem várok senkitől segitséget, meg nem is tudják a környezetemben....

mégis..valaki.......hogy szedjem össze megint magam ??????????????????????????????

Ugyanaz meg ,mint anno, anyu munkatársának a fiát összepaterolták velem.. jártunk másfél évig majdnem és eaz gy évi járás alatt barátok voltunk... se csók, se kézfogás... csak séta, beszélgetés, filmezés és biliárd... akkor fogadtam meg, ennek a variációnak az én életembe semmi keresnivalója....

WTF i am so miserable :'(

Vilmos hol vagy? szerintem este bedobok belöle legalább egy vagy két felest.. mert most még tanulnom kell.

Codee ^^